Az idei év az első, amikor ezt nem tettem meg. Ennek két oka is van. Egyik az, hogy nem éreztem semmiféle késztetést naplemente fotózására. A másik pedig az, hogy még ha éreztem volna is, akkor sem tehettem volna meg mivel az idő úgy elromlott, hogy nem hogy a naplemente nem látszott, de még a tűzijáték is elmaradt. Valahogy mégis hiányzik ez a megszokott "rítus", ezért most mégis csak felteszek egy naplementés fotót, még ha nem is ott és nem is akkor készült, és megkezdem a hosszas búcsúzkodást a nyártól.
2013. augusztus 21., szerda
Elmaradt naplemente
Most megszakadt egy hagyomány, melyet én teremtettem magamnak. Eddig minden évben augusztus 20-án lefotóztam a sétányról a Sugót naplementében, lélekben így búcsúzva a nyártól, mely kicsit itt van még, de már nem sokáig.
Az idei év az első, amikor ezt nem tettem meg. Ennek két oka is van. Egyik az, hogy nem éreztem semmiféle késztetést naplemente fotózására. A másik pedig az, hogy még ha éreztem volna is, akkor sem tehettem volna meg mivel az idő úgy elromlott, hogy nem hogy a naplemente nem látszott, de még a tűzijáték is elmaradt. Valahogy mégis hiányzik ez a megszokott "rítus", ezért most mégis csak felteszek egy naplementés fotót, még ha nem is ott és nem is akkor készült, és megkezdem a hosszas búcsúzkodást a nyártól.
Az idei év az első, amikor ezt nem tettem meg. Ennek két oka is van. Egyik az, hogy nem éreztem semmiféle késztetést naplemente fotózására. A másik pedig az, hogy még ha éreztem volna is, akkor sem tehettem volna meg mivel az idő úgy elromlott, hogy nem hogy a naplemente nem látszott, de még a tűzijáték is elmaradt. Valahogy mégis hiányzik ez a megszokott "rítus", ezért most mégis csak felteszek egy naplementés fotót, még ha nem is ott és nem is akkor készült, és megkezdem a hosszas búcsúzkodást a nyártól.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése