Egy öreg indián bölcsessége

"Nem érdekel, miből élsz. Azt akarom tudni, mire vágysz és
hogy szembe mersz-e nézni a vágyaiddal.

Nem érdekel, hány éves vagy. Azt akarom tudni,
megkockáztatod-e, hogy őrültnek tűnj szerelmeidért, álmaidért
és azért a kalandért, hogy életben vagy.

Nem érdekel, milyen bolygók köröznek holdad körül. Azt akarom
tudni, hogy elérted-e már fájdalmaid középpontját, hogy
megnyitottak-e már az élet csalódásai, hogy összezsugorodtál
és bezárkóztál-e már a félelemtől, hogy érhet-e még fájdalom.

Azt akarom tudni, hogy elfogadod-e a fájdalmamat és a
fájdalmadat anélkül, hogy elrejtenéd, vagy mindenképp
megváltoztatni akarnád.

Azt akarom tudni, hogy tudsz-e örülni nekem és önmagadnak,
hogy tudsz-e vadul táncolni az extázistól megrészegedve
anélkül, hogy figyelmeztetnél bennünket, legyünk óvatosak,
reálisak és emlékezzünk emberi mivoltunk korlátaira.

Nem érdekel, hogy igazat beszélsz-e. Azt akarom tudni, hogy
mersz-e másnak csalódást okozni, hogy hű maradhass
önmagadhoz. Hogy elviseled-e a csalás vádját anélkül, hogy
megcsalnád saját lelkedet.

Azt akarom tudni, hogy hűséges vagy-e s ez által megbízható.

Azt akarom tudni, hogy látod-e a szépséget akkor is, ha nem

minden nap pompázik...

Azt akarom tudni, hogy tudsz-e kudarcaimmal és kudarcaiddal
együtt élni és a tóparton állva mégis az ezüst Hold felé kiáltani:
Igen!

Nem érdekel, hol élsz és mennyi pénzed van. Azt akarom tudni,
fel tudsz-e állni a kétségbeesés és a fájdalom éjszakája után,
megviselten, sajgó sebekkel, hogy gyermekeidnek megadd
mindazt, amire szükségük van.

Nem érdekel, ki vagy és hogy kerültél ide. Azt akarom tudni,
hogy állsz-e velem a tűz közepébe és nem hátrálsz-e meg.

Nem érdekel, hol, mit és kitől tanultál. Azt akarom tudni, mi ad
neked erőt belülről, amikor kint már minden másnak vége van.

Azt akarom tudni, hogy tudsz-e egyedül lenni önmagaddal és
hogy igazán szereted-e azt a társaságot, melyet üres óráidra
magad mellé választottál."